Minden, amit tudni kell a talaj pH-értékéről
A kertészkedéssel foglalkozó cikkekben gyakran olvassuk, hogy mennyire fontos odafigyelni a talaj megfelelő pH-értékére, de csak kevesen tudják, hogy pontosan mit is jelent ez. A pH-érték mutatja meg, hogy a talaj mennyire savas vagy lúgos, ez pedig azért fontos, mert befolyásolja, hogy a növények mennyi tápanyagot tudnak nyerni belőle. Ha egy talaj egy bizonyos pH-értékkel rendelkezik, azt viszonylag állandónak tekinthetjük, még évek alatt sem változik jelentősen. A kertészek számára jó hír, hogy a legtöbb növény által tolerált pH-érték viszonylag széles skálán mozog.
A növények gyökerei bizonyos ásványi anyagokat vízben oldva tudnak felszívni. Ha a talaj túlzottan lúgos vagy savas, az ásványi anyagok nem tudnak benne könnyen feloldódni, azaz a növények is nehezebben jutnak hozzá a számukra fontos tápanyagokhoz. A talaj pH-értékét 1-től 14-ig terjedő skálán mérik, 6 alatt savas - savanyúnak is nevezik -, 7,5 felett pedig lúgosnak mondható a talaj kémhatása. Ha 6-7,5 között mozog, a növények számára a könnyű tápanyagfelvétel biztosított. 6 alatt a nitrogén, a foszfor és a kálium már kevésbé tudnak felszívódni, ha a pH-érték meghaladja a 7,5-et, akkor a vas és a mangán elérhetetlenek a növények számára.
A környezeti tényezők, mint a csapadék mennyisége, a vegetáció típusa és a hőmérséklet is befolyásolják a talaj pH-értékét. A legtöbb kerti növény enyhén savas és semleges, 6-7 pH-értékkel rendelkező talajban szépen fejlődik. Van néhány kivétel, a burgonyának, az azáleának vagy a rododendronnak inkább mérsékelten savas talajra van szüksége. Léteznek módszerek arra, hogy a talaj kémhatását megváltoztassuk, ám ezek sok idő- és energiaráfordítást igényelnek, valamint nem kevés pénzt emészthetek fel. Ennél célszerűbb úgy megválasztani kertünk növényeit, hogy azok számára az adott talajtípus minden szempontból megfelelő legyen.
A talaj pH-értékét még a kert beültetése előtt ellenőrizzük. Erre a legbiztosabb módszer a szaküzletekben kapható pH-mérő készülék használata. Ez az ügyes kis eszköz egyenesen elengedhetetlen azok számára, akik nem csak hobbiból szeretnének kertészkedni, hanem a növénytermesztéssel komolyabban szeretnének foglalkozni. A pH-mérésére több módszer is létezik. Az egyik esetben a talajt 1:2 arányban kell deionizált vízzel higítani és jól összekeverni. 15-20 perc elteltével lehet elvégezni a mérést, ha a sók már kioldódtak a talajból. A másik módszer a szúró pH-elektródával ellátott pH-mérő használata, amivel közvetlenül a talajban mérhetjük a kémhatást. A mérést csak olyan talajban végezzük, mely legalább minimális nedvességtartalommal rendelkezik. A kiszáradt talajt ellenőrizve nem fogunk pontos eredményeket kapni.
Ha a mérés azt mutatja, hogy kertünk talaja túl savas, lúgosító hatású anyaggal korrigálhatjuk, ezt nevezik meszezésnek. A leggyakoribb erre a célra használt anyag az őrölt mészkő vagy a mésztufa. A legtöbbször kalcitot használnak, dolomitos mészkőre csak abban az esetben van szükség, ha a talajnak magnéziumhiánya is van. A mész lassan bomlik le a talajban, érdemes a kertben és a pázsiton ősszel leszórni, hogy legyen ideje kifejteni hatását a következő vegetációs időszak előtt.
Ha a talaj lúgos, általában ként használnak a kémhatás semlegesítéséhez. Általános szabály, hogy ha 1 kg ként adunk 10 m2 földhöz, a pH 1-gyel fog csökkenni. Ugyanakkor a hozzáadott anyag mennyisége nagyban függ a talaj típusától és eredeti pH-jától. Ha tőzegmohát keverünk el a talajjal, azzal is csökkenthetjük a pH-értéket, de más szerves anyagot, pl. aprított leveleket is használhatunk.
