A talaj vizsgálata
A talaj kötöttségét úgy határozhatjuk meg a legegyszerűbben, ha veszünk egy marék földet, majd hurkát próbálunk belőle gyúrni. Ha ez nem sikerül, akkor az azt jelenti, hogy a talaj laza szerkezetű. További konklúziók: sok benne a homok, kiszáradásra hajlamos, a vizet könnyen átereszti. Ha sikerül belőle hurkát gyúrni ugyan, de nyomásra törik, akkor az annak a jele, hogy középkötött, tehát homok- és agyagszemcsékből áll. Ezzel a fajta földdel elégedettek lehetünk, mert levegő- és vízháztartása optimális. Ha a földből formált hurka képlékeny, akkor az nem jó, hiszen abban sok agyag van. Ez a talajfajta kiszáradáskor repedezik, és nehezen veszi fel a vizet is.
A talajszerkezet vizsgálatánál szükségünk lesz: egy lapos tálra, szitára, itatósra és egy csipeszre vagy kis ecsetre. A következőképpen végezhetjük el a vizsgálatot: miután a talajból vettünk néhány dekányi mintát, szárítsuk meg, majd törjük össze. A nem porrá tört részeket szitáljuk át, majd a szitán fennmaradt rögöket helyezzük egy itatós papírra, és vigyázva árasszuk el vízzel. Ha a rögöcskék több mint fele nem esik szét, akkor jó szerkezetű talajjal van dolgunk. Amennyiben ez az arány ennél rosszabb, közepesen jó talajszerkezetről beszélhetünk. Azonban, ha a morzsácskák szerkezetét az összes szemcse elveszítette, akkor rossz minőségű a talaj.
Ha kémhatásvizsgálatot szeretnénk végezni, akkor szükségünk lesz többek között egy pH papírra. A száraz talajból vett egy evőkanálnyi mintát két és félszer annyi vízben elkeverjük. A legjobb eredmény érdekében ajánlatos desztillált vizet használni. A kapott keverékbe mártsunk bele 4-5 cm-es papírcsíkot. Az ezután kapott színt hasonlítsuk össze a dobozon lévő színskálával. Ha a papír színe a sárgáról zöldesre változott, akkor a talaj pH-értéke semleges, közömbös. Amennyiben zöldeskék, vagy kimondottan kék színt kaptunk, akkor lúgos, ha pedig sárgás a színe, savanyú a talaj.
A mésztartalmat a legegyszerűbben háztartási ecet segítségével analizálhatjuk. Egy talajból vett rögre öntsünk ecetet. Három módon reagálhat rá:
- Ha hallható a pezsgés, de még nem habzik, akkor a talaj mésztartalma megfelelő.
- Ha reakcióként habzás lép fel, sok a talajban a mész. Ez megakadályozza például a kálium felszívódását. Az ilyen talaj hátránya, hogy eleinte csak a növények levelei sárgulnak, majd pedig elhal a növény.
- Megeshet, hogy a földrög nem reagál az ecetre. Ez azt jelenti, hogy mészhiányos.
