Az elsavasodás tünetei

Bár sokat hallhattunk már az elsavasodásról, de nézzük, hogy melyek a főbb tünetei, melyek esetében melegen ajánlott lúgosításba kezdeni.

Robert O. Young megállapítása szerint egészségünk szervezetünk sav-bázis egyensúlyán múlik. A fáradság esetén is ennek az egyensúlynak a felborulására gyanakodhatunk, hiszen ez az egyik legjellemzőbb tünete. Ha testünk elsavasodott, akkor ez megakadályozza az ásványi anyagok felszívódását, melynek következtében meggyengül testünk azon képessége, hogy hormonokat és enzimeket termeljen. Így szervezetünk nem tud energiát sem termelni. Továbbá a gyengült állóképesség és az izomtömeg növelésére való képtelenség az eredmény.

A víz és a pH-érték

Ha Önben is felötlött a kérdés, hogy milyen vizet iszik, akkor érdemes beszereznie egy pH-mérőt, melynek segítségével könnyen megállapíthatja ezt. Ehhez nem kell elmenni felszerelt laboratóriumokba, ugyanis léteznek már otthon is használható készülékek.

Mielőtt azonban kitérnénk a víz minőségére, el kell mondanunk, hogy mi alapján születtek az eredmények. A pH-érték segítségével állapíthatjuk meg, hogy valamilyen anyag, folyadék savas-e, vagy pedig lúgos. PH semleges anyagról akkor beszélünk, ha az eredmény a skálán 7, az e feletti eredmény lúgos anyagot mutat, a 7 alatti pedig savasat. A pH jelölés pedig a dán Sörensen indítványozta 1909-ben, ajánlatát el is fogadták, s a mai napig ez a jelölés van használatban. A hidrogén-ion koncentrációit mérték is előtte, ám a szimbólum használata az ő nevéhez kötődik. Ezen javaslata praktikussági szempontból volt jó, 10^-7-en helyett ennek negatív logaritmusát, javasolta, ami azt jelenti, hogy egyszerűen 7-es számot kellett írni. 

A talaj vizsgálata

A talaj kötöttségét úgy határozhatjuk meg a legegyszerűbben, ha veszünk egy marék földet, majd hurkát próbálunk belőle gyúrni. Ha ez nem sikerül, akkor az azt jelenti, hogy a talaj laza szerkezetű. További konklúziók: sok benne a homok, kiszáradásra hajlamos, a vizet könnyen átereszti. Ha sikerül belőle hurkát gyúrni ugyan, de nyomásra törik, akkor az annak a jele, hogy középkötött, tehát homok- és agyagszemcsékből áll. Ezzel a fajta földdel elégedettek lehetünk, mert levegő- és vízháztartása optimális. Ha a földből formált hurka képlékeny, akkor az nem jó, hiszen abban sok agyag van. Ez a talajfajta kiszáradáskor repedezik, és nehezen veszi fel a vizet is.

A talajszerkezet vizsgálatánál szükségünk lesz: egy lapos tálra, szitára, itatósra és egy csipeszre vagy kis ecsetre. A következőképpen végezhetjük el a vizsgálatot: miután a talajból vettünk néhány dekányi mintát, szárítsuk meg, majd törjük össze. A nem porrá tört részeket szitáljuk át, majd a szitán fennmaradt rögöket helyezzük egy itatós papírra, és vigyázva árasszuk el vízzel. Ha a rögöcskék több mint fele nem esik szét, akkor jó szerkezetű talajjal van dolgunk. Amennyiben ez az arány ennél rosszabb, közepesen jó talajszerkezetről beszélhetünk. Azonban, ha a morzsácskák szerkezetét az összes szemcse elveszítette, akkor rossz minőségű a talaj.

A talaj pH-mérése

A pH-értékkel a mezőgazdaságban, kertészetben a talaj kémhatását szokták kifejezni. Ez a kémhatás azért fontos, mert növényfajtáktól függően más-más kémhatású talajra van szükség. Az sem elhanyagolható információ, hogy a föld kémhatása évek múlva is csupán kismértékű változást mutat.

A szélsőséges pH-értékű talajok javíthatók ugyan, de biztosabb, és gazdaságosabb is, ha előbb feltérképezzük, hogy milyen a talaj, s ezután úgy választjuk meg a növény fajtáját, melyet ültetni szeretnénk. Ha túl savas a talaj, s a legtöbb esetben ez a probléma, akkor lúgosíthatjuk mészkővel. A talaj kémhatását egyszerű, terepen elvégezhető módszerrel állapíthatjuk meg. Egy régi eljárás, ha ecetet csöpögtetünk a talaj felszínére, és ha pezsegni kezd, akkor mésztartalmú a talaj. A pezsgés mértékéből pedig a föld mésztartalmára következtethetünk. Ám, ha Ön pontosabb mérést szeretne végezni, precízebben szeretné megállapítani a talaj kémhatását, akkor számos pH-mérő eszköz közül választhat.

A talaj kémhatása

A talaj pH száma, kémhatása a talaj savasságát, illetve lúgosságát jelzi. A pH-érték egy kémiai tulajdonság, mely meghatározó a növény fejlődése szempontjából, hiszen befolyásolja a tápanyagok felszívódásának mértékét. Egyes növényeknek a bázikus talaj az optimális, másoknak a savas talaj a kedvezőbb. A legtöbbjük a semleges talajon tud legjobban fejlődni.

A pH-érték rövid története

A manapság oly sokat emlegetett pH-érték egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását jellemzi. Az elnevezés egy dán biokémikustól származik, Soren Peter Lauritz Sorensen nevéhez köthető. Ő ajánlotta ennek a szimbólumnak a használatát a hidrogénion koncentrációra.

Az oldatok kémhatásának első úttörői nem kémikusok, hanem orvosok és fiziológusok voltak. Úgy fest, hogy a kémikusok sokáig nem tudták megérteni a pH fogalmát. A biológiában, ezen belül pedig a vérben a hidrogén koncentráció jelentős szerepet játszik, így nem csoda, hogy elsősorban az orvosok figyeltek fel rá. A legfinomabb változás is nagy károkat okoz. A vér pH-értéke 7,38 – 7,42 között mozog. Bárminemű eltérés vagy súlyos betegséghez vezet, vagy egyenesen a halál.

Sorensen munkája nem volt meghatározó, hiszen a hidrogénion koncentrációt már értelmezték és mérték is. Javaslata inkább praktikussági szempontból volt jelentős: 10^-7-en ellenében ennek negatív logaritmusát javasolta, ami egyszerűen a 7-es szám. Abban a közleményben, melyben javaslatát megtette, a dán tudós számba vette a szakterület kutatóit, köztük több magyar tudós nevét is említi. Az első könyvet a világon ebben a hidrogénion koncentráció témában egy amerikai-német tudós írta 1914-ben, név szerint: Michaelis. Könyve előszavában elmondja, hogy a kémikusok nem értik az aciditás és az alkalitás fogalmának fontosságát, és ebből kifolyólag számos jelenséget tévesen értelmeznek. Azonban akadt két tudós, akik nem csupán értették, de alkalmazták is a metodikát. Név szerint Bugarszky István és Liebermann Leó nagymértékben hozzájárultak a pH mérésének ügyéhez. Ők vették észre vizsgálataik során, hogy a fehérjék nagy mennyiségű lúgot és savat tudnak felvenni. Ezzel az anyaggal tehát rezisztensek, ám a sókkal nem. A legfontosabb eredmények elérőjének a tudomány Szily Pált tartja, aki különböző indikátorok színét vizsgálta.

Nagy lépésekben haladva bár, de átfutottuk a ma már csak szinte a médiából, a szappan- és testápoló reklámokból ismert pH-érték történetét. Láthattuk, hogy meg kellett vívnia létjogosultságát ennek a dolognak, melyet nap mint nap használhatunk ma, a 21. században. Ma viszont már Ön is használhatja otthonában nem csak a pH-érték fogalmát, hanem a mérőeszközét is. Mérheti vele ételei, italai sav-bázis egyensúlyát. Sőt, még a kerti talaj minőségét is meghatározhatjuk segítségével. 

A pH-mérése

A vizes oldatok kémhatását legegyszerűbben sav-bázis indikátorokkal lehet meghatározni. Ezek lehetnek univerzálisak, vagy kétszínűek. Mindkét típus forgalomba kerülhet indikátorpapír formájában, és oldatban is. Az univerzális típus többféle indikátor felhasználásával készül. A színváltás segítségével tudjuk meghatározni a kapott eredményt. A színskála 1-14 közötti tartományra terjed ki. Vannak olyan típusok, amelyek precízebben mérnek. A legpontosabb a 0,1-0,2 egységet is elérheti. A legtöbbjük 1–14 közötti pH-tartományt öleli fel. Tehát érzékenységük különböző. Az érthetőség kedvéért: ez a felosztás azt mutatja, hogy mekkora különbségeknél változik az eredmény leolvasására használt szín. A legpontosabban, 0,01 egység pontossággal határozza meg a pH-értéket a koncentrációmérés, direkt potenciometria módszere.

A lúgosításról

Szervezetünk igyekszik egyensúlyban tartani a sav-bázis egyensúlyt. Vérünk normál pH-értéke 7,38-7,42 között van, abban az esetben, ami nem e két határérték között mozog, károsodásról kell beszélnünk.

A köznyelvben elterjedt, és ismert kifejezés az elsavasodás, mely utal testünk pH-értékének felbomlására, egyensúlyvesztésére. Mit jelent ez pontosan? Ha szervezetünk nem kap elegendő ásványi anyagot és nyomelemet, tehát bázikus anyagokat, akkor azt a meglévő készletből pótolja. Tehát, ha például nem viszünk be elég kalciumot, akkor azt csontjainktól fogja „elvenni”, melynek súlyos következménye lesz, a csontritkulás.

A gyomorsav túltengést is szeretjük gyorsan kezelni, mint sok más dolgot a felgyorsult világban. Ám a mesterséges lúgosítással többet ártunk, mint használunk szervezetünknek. Tehát a savlekötők, lúgos víz, szódabikarbóna, és az ehhez hasonlók használatával az epesavat és a gyomorsavat is lúgosítjuk, bár ezeknek eleve savasoknak kell lenniük. Így végezhetik megfelelően funkciójukat az anyagcsere folyamatában. A gyomorsav egyik feladata, hogy úgymond fertőtlenítse is a táplálékot. A lúgosítás következményeképpen gyengül ezen funkciója, mely szabad utat enged a baktériumoknak, a vírusoknak és a fertőzéseknek.

Az optimális megoldás az lenne, ha a bevitt táplálékkal lúgosítanánk. Például gyümölcs és zöldségfélék bevitelével. Így nem borítjuk fel a sav-bázis egyensúlyt. A friss gyümölcsök és a nyers zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak bázikus anyagokat, emésztő enzimeket, ezek pedig mind hozzájárulnak szervezetünk sav-bázis egyensúlyának fenntartásához.

Ha igazán oda szeretnénk figyelni arra, hogy mit eszünk és iszunk meg, akkor érdemes ellenőrizni ételeink pH-értékét. Mi is ez az érték? A pH egy mozaikszó, mely a power of Hydrogen kifejezésből ered. A pH-skála 1-től 14-ig terjed. A 7-es érték alatt minden érték savas, a 7-es érték semleges, a 7-es felett pedig minden érték lúgos. A pH-mérő ételek, gyümölcslevek, savanyúságok pH-értékének a mérésére kiváló. Így saját szemünkkel tudunk meggyőződni arról, hogy mekkora pH-értéke van a naponta konyhaasztalunkra kerülő ételeknek. A gyümölcsök többsége lúgos még annak ellenére is, hogy ízük savanyú. Ám a gyümölcsök között is akadnak olyanok, melyek inkább savasak. Ezt legkönnyebben és legegyszerűbben egy pH-mérő készülékkel tudjuk ellenőrizni.  

Ha Ön pH-értéket szeretne mérni

Mi is az a pH-érték? Ez az érték a víz, illetve bármely folyadék savas, lúgos vagy semleges kémhatásának jelölésére szolgál.

Manapság egyre többet hallani a savas és a lúgos ételekről, valamint italokról. Ehhez a kötődik a pH-értékék fogalma. Ha Ön fontosnak tartja, hogy milyen ételeket fogyaszt, akkor érdemes lemérni ezeknek a pH-értékét. Ezzel ugyanis ellenőrizni tudja az élelmiszereket. Szervezetünkben az étel megemésztésekor savas, lúgos vagy semleges salakanyag keletkezik. A legtöbb esetben lúgos, de vannak bizonyos ételek, melyek savas anyagokat hagynak maguk után. A betegségek hátterében szinte mindig az elsavasodás áll, ugyanis szervezetünk akkor válik védtelenné a kórokozókkal szemben, amikor elsavasodott. Testünkben a lúgok a megújulást segítik elő, míg a savak a lerakodások képződéséért felelősek. Ezek a lerakódások pedig megannyi betegség kialakulásához vezetnek. Az, hogy egy étel savas-e, vagy pedig lúgos az ásványianyag-tartalmától függ. Szervezetünknek is, mint megannyi dologban, az arany középút a megfelelő. Ebben az esetben az arany középút a sav-bázis egyensúly. A savasodásra a célzott mérés által következtethetünk leginkább.

Minden, amit tudni kell a talaj EC-értékéről

Az elektromos konduktivitás, vagyis az EC-érték a talaj állapotáról ad információkat a kertészeknek és a gazdálkodóknak. Míg a pH-érték nagyszerű mutatója annak, hogy a talajnak milyen a kémhatása, addig az EC az összsótartalomról, a talaj kémiai és fizikai tulajdonságairól ad pontos képet. Ebből az értékből megtudhatjuk, hogy a talajban mennyi a vízben oldódó tápanyagok sóinak mennyisége.

Az EC-mérés gyakorlatilag az elektromos vezetőképességet határozza meg. Ahol magas az ásványi sók koncentrációja, ott a vízben nő az ionok mennyisége, vagyis nő a vezetőképesség, az EC-érték magasabb lesz. Az EC-érték ellenőrzésének azért van jelentősége, mert a növények nagyrészt ilyen oldott ásványi sók formájában képesek felvenni a számukra szükséges tápanyagokat. Ha nem tudjuk, hogy a talaj milyen mértékben képes ellátni a növényeket tápanyaggal, nem tudhatjuk azt sem, milyen tovább tápanyagok pótlására van szükség és egyáltalán milyen terméshozamot várhatunk.